T-,J-,D-ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSA A NAPKITÖRÉS KÁROS HATÁSAINAK MINIMALIZÁLÁSÁRA
T-ENERGIA és a J-ENERGIA egy ütőképesebb "elektronika" azaz adatátvitel lehetőségét rejti magában. Köztudott, hogy a jelenlegi elektronika nagy hibahányaddal működik az ilyen univerzumi behatásokra, ezért indokolt a fejlesztése, amit nem alkatrészben, hanem energetikai alapon teljesen új megközelítésben kellene kialakítani.
D-ENERGIA mivel lehetőséget biztosít más dimenzióban lévő átjutásra a tulajdonságaiból fakadóan, hasonlít a féreglyuk viselkedésére annyi különbséggel, hogy a tér-idő bontással kiváltott D-energia nagysága mérhető és kalkulálható lesz elviekben a kutatások után. Így lehetőség nyílik műholdas megfigyelés által egy olyan vezérlés kialakítása, ami a Föld univerzumi környezetéből D-ENERGIA kiváltással elvezeti a nagy napkitörések általi sugárzást a közvetlen dimenzióba. Egyébként az a véleményem, hogy a meglévő féreglyukak természetes kialakítását a két egymás mellett lévő dimenzió energetikai kiegyenlítése hozza létre. Mi a D-ENERGIA szívó hatását felhasználva időzítve alkalmazhatnánk sugárzás elvezetésére stb. Mivel a D-ENERGIA spontán viselkedésében a kiváltása után A1-ből A2-be visszafordul ábra:
ezért a B lokalizáció fenntartását kutatni kell, de feltételezés, hogy esetleg szilárd testeknél más a viselkedése a D-ENERGIÁNAK mint a sugárzás elvezetésnél és csak minimális a spontán A2 visszajutás vagy meg sem történik sugárzásnál, hiszen pl. a féreglyuknál se fordul vissza a fény . Ezek feltevések, reális kutatások kellenek.
A katasztrófa közeli napkitörés űrben történő elvezetésére és a szuperszonikus tér-idő átlépésre alkalmas hajtómű kifejlesztéséhez ugyan az az alaptechnológiai kutatás szükséges!!!