IDEGEN TECHNOLÓGIÁK TERVEZÉSE ŰRTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK

CÉL A KONKRÉT FEJESZTÉSEK SZEMLÉLTETÉSE EGY ÚJ TÍPUSÚ TERVEZÉS ELINDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN KIEMELVE A HIPERSZONIKUS REPÜLŐESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIT

KUTATÁS

E.

  • erővonalrendszerek célzott mozgatása és felhasználása
  • ion töltések erővonalrendszerbe ágyazása
  • precíz felületek kialakítása plazmaszintű erővonalas rendszerekkel

----------------------------------------------------------------------------------------------

H.

  • 2012.10.20.  koncentrált energia levállás spontán folyamata körvonalazott komplex energiaszinten (EPR aktivitással ami az energetikai körvonalazott aktivitásban benne szerepel aktív nem szabályos mozgással nem fényként megjelenítve) Folyamat leállítható. (2/10)

-----------------------------------------------------------------------------------------------

  • T-energia : gerjesztett folyamat fennállása az összetettség következtében is jelen lehet a nagy foton tartalom következtében aminek akár gamma sugárzása is lehetséges.

Kontrolmérés kutatása háttérsugárzás változásának a figyelembevételével gamma detektor mellett: ...........................eredmény PC- n aktivitás változása, detektálás. Célirányos kollimátorra párhuzamosan irányított energialeadásnak gamma sugárzása elméletileg van. Háttérsugárzás  ingadozása 10-30 cps.

Kísérlet alkalmával elért háttérsugárzás  növekedése .............. cps.

Ismételt alkalommal ellenőrzésként:................. cps.

Egyéb jelenlévő sugárzási anyagok kizárásával a közvetlen területről.


Mit eredményezhet a T-energia  katalizálásának célzott megismerése az

  • elektronikában (alapkutatási iránymegadáshoz):
  • PC adatfeldolgozásában (alapkutatási iránymegadáshoz):
  • "lézeres" adatátvitelben (alapkutatási iránymegadáshoz):
  • PC emberi agyal történő irányítása egyszerű képinformációk gondolati leközlésével amit T-energiás elektronika fel tud dolgozni pl. betűkarakterek, nyilak, számok  megadásával gondolatban átadva a számítógépnek (alapkutatási iránymegadás):

----------------------------------------------------------------------------------------------


Témák elemzése:

A kozmikus sugárzás a Földön kívülről származó nagyenergiájú részecskékből áll. Előfordul benne elektron, proton, gamma-sugárzás és rengetegféle atommag. Ezeknek a részecskéknek a mozgási energiája 14 nagyságrendet fog át. Az egyes részecskék esetén a földfelszínre érkező kozmikus sugárzás fluxusa az energia köbének inverzével arányos. A nagyon eltérő részecskeenergiák a különböző eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredhet a Nap nagyenergiájú folyamataiból, de jöhet a belátható Világegyetem legtávolabbi zugából is.

A kozmikus sugárzásról eredetileg azt tartották, hogy a föld radioaktív izotópjaiból származik. Ezt az elképzelést Victor Hess cáfolta 1911-ben, melyért 1936-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Légballonokról elektroszkóppal mérte különböző tengerszint feletti magasságokban a sugárzást. Mivel felfelé egyre nagyobb intenzitást tapasztalt, ez a kozmikus eredet mellett szólt. Az 1912-es napfogyatkozás alkalmával végzett ballonos méréseivel azt is kimutatta, hogy nem a Nap a sugárzás elsődleges forrása.

1938-ban Pierre Auger megfigyelt közel egyidejű kozmikus sugárzás eseményeket, melyek eltérő irányból jöttek. Arra következtetett, hogy ezek olyan részecskéktől származnak, melyek túl nagy energiájúak voltak ahhoz, hogy behatoljanak a légkörbe. Ezek a részecskék, ahelyett, hogy a légkör atommagjaival ütköznének, rengeteg részecskét hoznak létre, részecskezáport. Az Auger által észlelt eseményeket megvizsgálva azt találták, hogy azok 1015 eV energiájú részecskéktől származnak, az addig ismerteknél 10 milliószor nagyobb energiájú részecskéktől.

A nagyenergiájú kozmikus sugárzás mérését kiterjedt részecskezáporok mintavételezésével először 1954-ben a Harvard College Observatory-ban kezdték el. Munkájukból és az ezt követő kísérletekből kiderült, hogy a kozmikus sugárzás energiája elérheti a 1020 elektronvoltot is. Ez egy 200 km/h sebességű teniszlabda energiájának felel meg.

A kozmikus sugárzás összetétele

  • elsőrendű vagy primer komponensek azok a részecskék, amik a világűrből érkeznek a Földre. Ezek nagyrészt (90%) protonok, de vannak hélium atommagok is (9%). A maradék nagyenergiájú elektronokból és más atommagokból áll. Az elsőrendű kozmikus sugárzásnak csak kis hányada ér le a tenger szintjére, mert kölcsönhatásba lép az atmoszférát alkotó atomokkal és molekulákkal.
  • másodrendű vagy szekunder komponensek azok a részecskék, amik a primer komponensek és az atmoszférát vagy a csillagközi ködöket alkotó atomok kölcsönhatása során keletkeznek. Ide főleg a kisebb atommagok, pionok, kaonok és a gamma-sugárzás tartozik. A szekunder komponensek közül a tenger szintjén a müonok dominálnak.

Az ultra-nagy energiájú sugárzás egyikének részecske megfelelője a zetta részecske. Ennek energiája a CERN által működtetett Genf közeli Nagy Hadronütköztető részecskegyorsítója által létrehozott részecskék energiának milliószorosával egyenértékű.[1] Hogy egy ilyen hatalmas energia milyen eseményekből ered az még eddig ismeretlen, mert egy négyzet-kilométernyi Föld-területre csak egy esik évszázadonként. Ilyen ritkán észlelhető részecskék tanulmányozására épül a nagy felfogó területre, 3000 km2-re terjedő berendezéssel ellátott, a Földnek mind déli mind északi féltekéjén épülődő hatalmas obszervatórium, a nemzetközi Pierre Auger Obszervatórium. A déli féltekén Argentínában található része már részben működik. Itt eddig 59 ilyen részecskét gyüjtöttek össze. Mivel ilyen nagy energiájú sugárzás felfedezése nagy meglepetést jelentett, mert elgondolás szerint, ha ez az ősrobbanásból származna, akkor annak energiáját az útjába kerülő fotonok tömegével való ütközés igen lelassította volna; így a következtetés az, hogy forrásuk sokkal közelebb van, vagyis csak néhány száz-millió fényév távolságban megfigyelhető közeli galaxisokban lezajló jelenségekből erednek.


"Hafnium-178


A Hafnium elnevezésű kémiai elemet (Hf) Hevesy György fedezte fel 1923-ban. Ma a Hafniumot pl. atomreaktorok szabályzórúdjainak gyártásánál használják, korrózió-ellenálló és egyéb jó tulajdonságai miatt. Egyes Hafnium ötvözetek olvadáspontja 4000 fok Celsius felett van.

Ha a Hafnium fém Hf-178 (T1/2= 31 év) metastabil állapotú mag izomerjét Röntgen-sugárzással stimuláljuk, a mag alacsonyabb energia állapotba kerül. A felszabaduló energia gamma-sugárzás formájában jelentkezik. A fent körvonalazott szabályozott magreakcióval megvalósítható energiatermelő berendezést "quantum nucleonic reactor"-nak nevezték el. A katonai alkalmazás lehetőségére a Dallasi Texas Egyetem 1999-ben publikált tudományos eredménye hívta fel a figyelmet, miszerint Röntgen-sugárzással besugárzott Hafnium (ötvözet) esetében 60-szor több energiát nyertek, mint amennyit befektettek. A megvalósíthatósági vizsgálatok jelenleg az Air Force Research Laboratory-ban (AFRL) abban az irányban folynak, hogy a keletkezett gamma-sugárzás által képviselt energiát felhevített levegő-sugár (jet) formájába konvertálják, amelyet repülőgép turbó motorjának a meghajtására alkalmaznának.

A hagyományos atomreaktorral hajtott repülő gondolata az 1950-es évekre nyúlik vissza. Azonban a repülőszemélyzet sugárvédelme, illetve a sugárvédelem súlya kikerűlhetettlen gondot jelentett. Továbbá, ha a gépet lelövik, az "dirty bomb" formájában detonálva szennyezné a környezetet. A megoldást az "Unmanned Aerial Vehicle" (UVA), a pilóta nélküli repülő jelentheti, illetve az a számottevő tény, hogy a "quantum nucleonic reactor" alkalmazása esetében a stimuláló Röntgen-sugár megszűntével, illetve kikapcsolásával, lényegében a gamma-sugárzás is megszűnik. Az AFRL UVA előnye az lenne, hogy a gép nem órákig, hanem hónapokig képes a levegőben lenni, leszállás vagy utántöltés nélkül."

....................

"Metastabil állapotok az atommagok különleges állapotai.

    Az atommagoknak létezhetnek olyan gerjesztett állapotai, amelyekbõlg -sugárzás kibocsájtása (pl. DI > 3 esetén) kis valószínséggel történik (tiltott átmenetek, forbidden transitions). Ezen gerjesztett állapotok átlagos élettartama jelentõsen meghosszabbodik (egyben az energiaszint természetes energiaszélessége lecsökken) és mérhetõvé, sõt néha nagyon hosszúvá válik. Ráadásul, ezen állapotok átalakulása a radioaktív bomlás kinetikai törvényének megfelelõen történik független, tehát saját felezési idõvel. Az ilyen gerjesztett állapotokban lévõ atommagok tehát külön radioaktív szubsztanciának (anyagnak) tekinthetõk. Az állapotot metastabil állapotnak (metastable state) nevezzük, és a tömegszám mellé írt m betûvel jelöljük: 80mBr. Metastabil állapotból, a többi gerjesztett állapothoz hasonlóan, az atommag leggyakrabban sugárzásos átmenettel vagy belsõ konverzióval deexitálódik, amiket együttesen izomer átmenetnek (isomeric transition, IT) hívunk. Metastabil állapot átalakulása b-bomlásokkal is végbemehet; más részecskék (pl. a) kibocsájtásával, esetleg spontán maghasadással ritkábban történik.

A g -sugárzás energiája jellemzõ az emittáló atommagra.

    Az atommag g -sugárzása különbözõ energiaszintek közötti átmenet során jön létre. Az energiaszintek rendszere az atommagot alkotó részecskék (protonok és neutronok) számától függ, ami egyértelmûen azonosítja az atommagot, nuklidot. Várható és valóban az tapasztalható, hogy az energiaszintek különbsége, ami gyakorlatilag megegyezik a g -sugárzás energiájával, szintén unikális jellemzõje az emittáló atommagnak. Kevés kivételtõl eltekintve egyértelmû kapcsolat van a g -sugárzás energiája és az azt kibocsájtó nuklid között. Megbízható azonosításhoz természetesen további mennyiségeket is figyelembe kell venni. A g -sugárzás eredetének, forrásának gyakorlati azonosítására nukleáris katalógusok használhatók. A táblázatok egyik fejezete általában tartalmazza az összes ismert radionuklid vagy ezek célirányosan szûkített csoportjának felezési idejét, keletkezésének módját, illetve g -sugárzásának energiáit és abszolút intenzitásait. Ugyanezen táblázatok másik része növekvõ energiaérték szerint rendezve tünteti fel a g -sugárzások (és a kísérõ szökési csúcsok vagy szumma-csúcsok) eredetét. A g -sugárzó nuklidok azonosítására egyre nagyobb mértékben használnak részletesebb és összetettebb rendszerû számítógépes nukleáris adatkönyvtárakat. Az ilyen adatbázisok CD-ROM formájában kaphatók vagy az Interneten keresztül on-line módon érhetõk el különbözõ nukleáris adatközpontokban. Gyakran interaktív keresõprogram teszi könnyen kezelhetõvé a érdeklõdéssel kísért adatok keresését. A számítógépes adatkezelés különösen nagy elõnye, hogy az adatbázis rendszeres felfrissítésére van lehetõség az adatok fokozatos kritikai kiértékelése (evaluated nuclear data) és pontosítása után. Néhány esetben az adatbázist közvetlenül a g -spektrometriai számítógépes rendszerbe is integrálják.

    A g -sugárzást kibocsájtó atommagok keletkezését és átalakulásait (genetikus kapcsolatait) figyelemmel kísérve nemcsak az adott atommag, de rajta keresztül izotópok, kémiai elemek vagy egyéb specieszek is tanulmányozhatók Ilyen kapcsolatrendszeren alapszik az egyik legfontosabb nukleáris analitikai módszer az aktivációs analízis.

    Az atommagok magreakciókkal történõ gerjesztése esetén a g -sugárzás származhat közvetlenül az átmeneti magból, pl. (n,g ) magreakcióknál, és/vagy az átmeneti magból keletkezõ leánymagokból. A g -sugárzás kibocsájtása gyakorlatilag azonnal (<10–10 s idõ alatt) megtörténik a gerjesztett állapot létrehozása után, és csak a magreakciók lezajlásának idejéig tart. Az ilyen g -sugárzást prompt-g -sugárzásnak (prompt rays) hívjuk. A lejátszódott magreakciók ismeretében a prompt-g - sugárzás jellemzi a gerjesztett atommagokat, izotópokat és elemeket is. Mérésére speciális berendezésekkel van lehetõség, pl. nukleáris kutatóreaktorok neutronnyalábjában vagy gyorsítók részecskenyalábjaiban on-line elrendezésben. Atommagok magreakciókkal történõ gerjesztésével vagy azzal együtt általában radioaktív atommagok is keletkeznek. A radioaktív bomlások viszont gyakran eredményeznek g -sugárzást. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben a g -sugárzás intenzitása felezési idõvel jellemezhetõ. Kibocsájtása nem korlátozódik a gerjesztés folyamatára, (hosszabb ideig tart, tehát késõbb is mérhetõ), és az összintenzitás általában jóval kisebb (így kényelmesebben mérhetõ) a promp-g - sugárzás intenzitásánál. Az ilyen g -sugárzást késleltetett g -sugárzásnak (delayed rays) is szokás nevezni. A lejátszódott magreakciók és radioaktív bomlások ismeretében a késleltetett g -sugárzás jellemzi a besugárzott (inaktív) atommagokat, izotópokat és elemeket is.

A g -sugárzások kibocsájtását gyakran követik másodlagos sugárzások.

    Azon radioaktív bomlások eredményeként, amelyek során az atommag protonszáma megváltozik, illetve belsõ konverzió következtében a leánymag elektronburkában elektronhiány vagy -többlet lép fel. A nukleáris folyamat után tehát az elektronhéj is átrendezõdik, aminek következtében karakterisztikus röntgensugárzás (X rays) vagy Auger-elektronok keletkeznek.

    Auger-effektus (Auger-effect)

    Az a folyamat, amelyben az atom valamelyik belsõ elektronhéján (pl. belsõ konverzió vagy radioaktív bomlás következtében) létrejövõ gerjesztett állapotának gerjesztési energiáját valamelyik külsõbb héjon lévõ elektronjának emittálásával csökkenti vagy szünteti meg, és nem karakterisztikus röntgensugárzás kibocsájtásával. Az emittált elektront Auger-elektronnak (Auger-electron) nevezzük. Az Auger-effektus ugyanazon atomon belül többször is megismétlõdhet nagyobb rendszámú elemek esetében. Ilyenkor Auger-kaszkád zajlik le. A kémiai kötések mérhetõ módon befolyásolják az elektronhéj ionozációs energiáját, tehát a kibocsájtott elektronok kinetikus energiáját is. Az Auger-elektronok spektroszkópiai vizsgálatával kémiai szerkezeti (pl. oxidációs állapotot) érintõ információhoz lehet jutni a felületi réteg vonatkozásában.


(Elektronbefogás esetében például ilyen, másodlagos sugárzások révén észlelhetõ az átalakulás megtörténte.) A g -sugárzást gyakran kísérik röntgensugárzások, amelyek energiaintervalluma (H: 14 eV – U: 116 keV) átfedésbe kerülhet a kisebb energiájú g -sugárzások tartományával. A röntgensugárzások zavarhatják kisenergiájú g -sugárzások mérését eltérõ tulajdonságaik (elsõsorban természetes energiaszélességük) illetve nagy vátozatosságuk (szerkezetük) miatt. "

......................





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 46
Tegnapi: 13
Heti: 86
Havi: 719
Össz.: 111 346

Látogatottság növelés
Oldal: ADATÁTVITELI ÉS EGYÉB KUTATÁSOK
IDEGEN TECHNOLÓGIÁK TERVEZÉSE ŰRTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK - © 2008 - 2024 - idegentechtervezes.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »