TÉR-IDŐ BONTÁSON ALAPULÓ BURKOLATI HAJTÓMŰRENDSZERREL DIMENZIÓVÁLTÁSRA ALKALMAS HIPERSZONIKUS REPÜLŐESZKÖZ KIFEJLESZTÉSE
Előzmények: A technológiai szingularitás, mint fő kutatási ágazat pontos elemzése után, sikerült olyan külső térben megtalálható, idegen technológiai információk lehívását elsajátítani és analizálni, melyek egyik fő technológiai területe az űrjárművek felépítményeire korlátozódik. Ezen információk csoportosítása után 6 féle különböző fejlettségű a jelenlegi technológiáinktól eltérő hajtóműtípust sikerült beazonosítani. Ezek közül a teljes űrjárműre kifejlesztett tér-idő bontáson alapuló hajtóműrendszer bizonyult stratégiailag kiemelkedőnek, mivel a hiperszonikus repülőeszközök dimenziónális távolságokat legyőző és a légterünkben pillanatnyi idő alatti térugrásra képes válfaját lehetne kivitelezni az alaptechnológiából.
Jelenleg az amerikai FALCON-programmal összehasonlítva, hatékonyabb hiperszonikus repülőeszközök kifejlesztésének a lehetőségét eredményezheti, ezért érdemes lenne véleményem szerint megfontolni a jelenlegi és 2025-ig tervezett hiperszonikus repülőeszközök technológiai fejlesztési terveit.
A javasolt fejlesztés több új elemet tartalmaz a tervezési módszertantól kezdve, a külső tér energetikáját felhasználó hajtóműrendszeren keresztül egy ellenállóbb és nagyobb kapacitásra képes elektronika kifejlesztése mellett. Valamint két új energetikai tényező alapkutatástól indított felhasználását megcélozva a T-adatátviteli energia és a D- térszerkezetre ható energia formájában.
A kifejlesztés menetének fő lépései:
I. A hagyományos tervezés ötvözése az új technológiai adatlehíváson alapuló tervezéssel, melyre tervezői szoftverfejlesztés szükséges.
II. a.) Alapkutatás indítása D-ENERGIA kiváltását előidéző 6 darab különböző elven működő, de hasonló sajátossággal rendelkező szerkezet kifejlesztésével
b.) Alapkutatás T-ENERGIA analizálására valamint adatátviteli vizsgálatára melynek elektronikába való átültetését, kombinációját stb. vizsgálnánk.
III. Alkalmazott kutatás alkalmával az elért D-ENERGIA kiváltására leg alkalmasabb műszaki változat felhasználásával méretcsökkentési fejlesztés és burkolatba ágyazásának kifejlesztése. Ez azt jelenti egy burkolaton belül több alapkutatással kifejlesztett egység fog elhelyezésre kerülni az előre tervezett feltételek szerint.
IV. A kísérleti-fejlesztések alkalmával erre a kutatásra átalakított robotrepülővel légtérből tesztelnénk a térugrások navigálását a távolságok pontos vezérlési kivitelezéséért stb.
V. Olyan űrjármű kifejlesztése az eddig elért kutatások felhasználásával, mely emberi szállításra stb. alkalmas.
Rövid szemléltetése a T-ENERGA (1.ábra) és D-ENERGIA (2.ábra) megjelenésének, amiket alapkutatással vizsgálni kell:
(1.ábra)
T-energia két fő kutatási területének felosztása:
a.) Fénytechnikai sajátosságait nézve a lézerkutatásban, mint alap és későbbiekben alkalmazott kutatás az energetikai sajátosságainak a figyelembevételével.
b.) Adatátviteli képessége kapcsán történő alap és alkalmazott kutatás valamint ezek további felhasználása az elektronikában, és távközlésben.
Jellemzése: (1.ábra)
· Vízszintesen indított T-energiánál az elért felületen pontszerű megjelenés érzékelhető ami főként kékes-ezüstös „színjátszós”jellegű és sűrű éles fény a visszaverődése pillanatában, ami a lézernél precízebb azaz még annyi szórás se tapasztalható, mint egy pointer lézernél. (a. ábra)
· Vízszintesen indított T-energiánál az elért felület ha monitor, akkor a fénypont normál fényként történő egypontú visszaverődése érzékelhető a monitor felületéről éles fényként.
· T-energiának sugárnyaláb megjelenése nem párhuzamos, mint a lézernél, hanem kék és nagy széttartású nagy szóródási szöggel, a széttartásban erőteljesebb párhuzamos vonalak érzékelhetők. Csak egy bizonyos szögből látható a sugárnyaláb ellentétben a normál lézernyalábbal, ami nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel.(b. ábra)
· T-energia nagysága tört millimétertől akár 3mm-ig is terjedhet, ha azt idegrendszer generálja.
· T-energia a környezetben spontán megjelenésében a tört millimétertől akár több max. 5cm-re is megjelenhet. Ha több cm akkor nem sűrű, hanem szórtabb fényformát vesz fel a kőr alakot megtartva.( c. ábra)
· T-energia sugárnyalábja nem érzékelhető a szokványos módon sötétben, a lézerrel ellentétben.(d. ábra)
· Szögből az egy pontban lévő T-energia visszaverődésének megjelenése felületen szórásban jelentkezik, ami „színjátszós” fényként látszik a lézernél szintén szórtként ugyan azon helyzetben..(e. ábra)
· T-energia a felületeken azaz anyagokon, élettelenen vagy élőn vizuálisan érzékelhető fényként áthalad.
· T-energia több színt is tartalmaz és nem a teljesítménysűrűsége csak a lapos kőr alakú fény színbeni sűrűsége 1-3mm közötti méretben nagyobbnak tűnik a lézernél (összehasonlítva a lézerceruzával és nem az ipari lézerrel), valószínűleg a halmazállapotának a tömörsége következtében.
(2.ábra)
D-energia felhasználása helyváltoztatásra: (2.ábra)
D-energia alapkutatása és viselkedése aktiválásra: az alapkutatásokhoz a kiindulás egy akaratlagos biológiai folyamat által kiváltott D-energia hatásmechanizmusa, amit át kell műszaki oldalra konvertálni. Nem ez lesz az első műszaki megoldás, amit biológiai folyamat által figyeltünk meg és alkalmaztunk hasonló fórmában műszakilag is. Tény, hogy mindig nehezebb a műszaki leképezés, mert az élettel rendelkező szervezetek működése alapvetően bonyolultabb, de ugyan úgy vonatkoznak a fizikai viszonyok és energetikai sajátosságok, mint a műszaki megoldásokra ahol nehezebb ezeket a folyamatokat formába önteni. Ebből kiindulva, és abból a tényből, hogy a D-energia aktiválása egy belső azaz negatív robbanás szerű folyamatot indít el a környezetben a tér-idő szerkezetünk mögött (*éterfizikai észrevételek szemléltetése), bizonyos minimális méret és energia tartománnyal is számolni kell a kiváltásnál, hogy nehogy abba a hibába essünk, hogy vagy a kezdési energia vagy a képzett erőterek hosszúsága stb. elmarad a minimumtól, és egy jól véghezvitt kísérleti folyamat esetleg mégse hozna eredményt. Ezért a több féle fizikai megoldással (6db konkrét kísérlet és ehhez szükséges prototípus kivitelezése a bevizsgálásokhoz és analízisekhez) kiváltott tér-idő szerkezet felbontásának alapkutatási folyamatában mindegyik fizikai verziónál hasonló formai szerkezetstruktúrát , (erő- erőtér) vezetést, minimum energiamennyiséget kell felhasználni stb. Itt főként a tér-idő szerkezetben elért változásokat és a D-energia megjelenését vizsgáljuk. Csak az A1 lokalizációra és az ahhoz tartozó fizikai folyamatokra fókuszálunk. Ilyen hasonló jellegű kísérletek már zajlanak külföldön amiben a térszerkezet változását próbálják bemérni és arra minél nagyobb hatást gyakorolni. A további alkalmazott kutatással az alapkutatás által elért eredmény egy durva és méretben nagy műszaki megoldást fog eredményezni, aminek a lekicsinyítését és minél ellenállóbb, stabilabb, valamint összeilleszthető (burkolatba ágyazását) kell megoldani stb. szem előtt tartva a kísérleti-fejlesztésre alkalmassá tett robotrepülő sajátosságait . Itt már az A1 lokalizáció mellett az A2 pozíció megfigyelését is vizsgálnánk. Kiszámítható hozzávetőlegesen a tér-idő bontáshoz A1 és A2 5m távolságának az eléréséhez szükséges energia amiből már a D-energia aktiválódásra kerül és létrehozza a helyváltoztatást a térugrás által. Reményeim szerint egy egyenes arányosság fog fenn állni a bevitt kezdési energia térbontásának és az A1 és A2 távolság növelésében valamint mindezek által így már az A2 légtéri azaz tér-idő megjelenés kiszámíthatóságában. Kísérleti-fejlesztések: a tesztelések alkalmával az új burkolati hajtóműhöz szorosan kapcsolódó navigálás csiszolása lesz a lényegi kutatási kihívás véleményem szerint, valamint a két féle hajtómű (a légtérben szokványos haladást biztosító és a tér-idő ugrást biztosító) összehangolása.
A navigáláson a tér-időben lévő ugrások olyan kiviteli rendszerét értem, ami lehetőséget biztosít a földi légtérben történő pontos A2 pozíció felvételére. Ehhez szükséges az a hatalmas precizitást igénylő burkolati kialakítás, aminek a segítségével irányban és nagyságban is helyváltoztatást érhetünk el, azaz a tér-idő burkolati hajtómű lesz vezérelve mindehhez.
(3.ábra)
A közeg azaz a légtér áttörését elviekben könnyen kivitelezni lehet.
(4.ábra)
Fizikai szemléltetése a légtéri A1 pontból dimenzióváltás segítségével légtéri A2 pontba történő helyzetváltoztatásnak D-energia kiváltása által: (4.ábra)
· A jelenlegi tér-idő szerkezetünk megbontása után, azaz a jelenlegi 1 dimenziónak nevezett tér-időből, ha pillanatnyi időintervallum alatt akarunk megtenni dimenziós hosszúságokat a légtérből, akkor egy olyan D-ENERGIA nevű fizikai jelenséget, ami a térszerkezetben beágyazva, de statikus formát öltő energiaként nyugalmi állapotban van jelen kell beindítani azaz katalizálni.
· Csak a katalizálást kiváltó tényezőre azaz tárgyra hat a D-ENERGIA a távolság azaz a tér lerövidítése által.
· Az adott testen azt értem, hogy a D-ENERGIA aktiválásával, csak annak a testnek a viszonyításából rövidül meg dimenziónálisan a tér, amely közvetlenül hatással volt a D-ENERGIÁRA, azaz ez a két fizikai egység lesz csak kölcsönhatásban egymással, minden más marad térszerkezetileg a helyén. Ez így normális, hiszen egy rendezett több dimenziós kozmoszban vagyunk, aminek a térszerkezeti változtatása is megfelelő energetikai, szerkezeti és logikai formát követve változik, azaz kiszámíthatóan.
· Az idő tényezője csak az adott D-ENERGIÁVAL befolyásolt tárgynak változik meg a távolságot nézve és csak abból a szempontból, hogy pillanatnyi időintervallummal ér el dimenzióátlépést és távolságot.
· A dimenzióváltás nem összevethető egyik jelenlegi tér-idő szerkezetünkben lévő fizikai szabállyal sem, mert új viszonyokat támaszt, azaz olyan *formában és *tulajdonságokkal rendelkezik, ami nem szokványos és összevethető az eddigi fizikánkban. Éterfizikai szempontból mindenhól jelenlévő statikus energetikai tényezőről beszélünk, ami magának a térnek a fenntartásában játszik szerepet, és amihez a gravitáció is csak viszonyulni tud azaz befolyásolja a gravitációt is.
Készítette:
Suta Andrásné
Ha az ábrák nem jelennek meg, akkor megnézhető a következő linken: http://www.innohightech.eoldal.hu/cikkek/nasa-kooperacio-ter-ido-bontason-alapulo-burkolati-hajtomurendszer-kifejlesztesi-lehetosege--hiperszonikus-repuloeszkoznel/